Csapd le csacsi

 

Ez a harc lesz a végső! - kiáltják a kerítés mindkét oldalán. Bea és Géza fiatal házasok. Gürcöltek, míg felépült családi házuk. Boldogok. Voltak. Egy nap az asszonyka a nemibeteg-gondozóból kap idézést. Semmi kétség, félrelépett a férj. Ha harc, legyen harc! Amíg a család saját felségterületén tusakodik, a kerítés (vasfüggöny?!) másik oldalán Béla szomszéd vezetésével puccsra készül egy szupertitkos munkásőrkommandó. Az egykori munkásőr a telkét szeretné kiterjeszteni, volt kollégáiból álló alakulata a kert titkos pincelabirintusában gyakorlatozik, és bőszen készül a visszarendeződésre... szereplő(k): Bea/Pap Vera Géza/Gáspár Sándor Béla/Eperjes Károly Sándor/Koltai Róbert Ica/Eszenyi Enikő Lojz/iTörőcsik Mari Aladár/Szacsvay László zene: „Ki megprobal szeretni”, előadó: Csokos Miska es Zenekara

Indul a bakterház.

 

Az Indul a bakterház 1979-ben készített, 1980-ban bemutatott magyar vígjáték, melyet Mihályfy Sándor rendezett, és amely Rideg Sándor azonos című regénye alapján készült. A filmet részben az ócsai falumúzeumban, részben a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal Szalkszentmárton és Dunavecse közötti Csabony nevű vasútállomásán forgatták, itt állt a bakterház

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy. Most az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A "jó tanácsokat" a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.

Érdekességek

• Bendegúz szereposztása így zajlott: a rendező elment egy intézetbe, és ott válogatott. A feladat a következő volt: aki fenékbe meri rúgni, az lesz Bendegúz. Ezt csak Olvasztó Imre merte megtenni.
• A bakterházat úgy döntötték össze a végén, hogy köteleket kötöttek a házhoz, aztán traktorokkal széthúzták.
• A bakter szerepét eredetileg Bencze Ferenc játszotta volna, ő azonban betegség miatt nem vállalta el, így az utolsó pillanatban kapta meg Koltai Róbert.
• Az utolsó jelenet forgatását kétszer kellett felvenni, mert Bendegúz nem merte megdobni a felnőtteket a gombócokkal, ezért másnap vették fel a jelenetet, de a gombócokat az előző napi forgatásról fagyasztva hozták a forgatásra. Telibe is találta Koltai szemét a lurkó, a filmben is látható módon. A hajigálás folytatását viszont emiatt a korábban felvett snittekből kellett összevágni.
• Csámpás Rozi és a Bakter szalmakazalbeli huncutkodásánál Koltai nem volt jelen, hanem egy, a bakter csizmáját viselő statiszta hempergett Pécsi Ildikóval.
• Mikor Bendegúz evés közben kap egy sallert az anyjától, az állát beleüti a tányérba. Ez egyáltalán nem volt benne a forgatókönyvben, a rendezőnek viszont annyira tetszett, hogy benne hagyta a kész változatban.

Bakik

A film végén, mikor dől össze a ház, a harmadik beállításnál lehet látni a tetőre kötött drótokat, amit a traktor húz el.

Tüskevár

 

Tüskevár (2012) Rendezte: Balogh György Fényképezte: Gulyás Ákos Matula ... Kovács Lajos Tutajos Nagy Marcell Bütyök Péntek Bálint István bá' Eperjes Károly Náncsi néni Pogány Judit Piri mama Molnár Piroska Kengyel Rékasi Károly Kengyelné Détár Enikő Tutajos anyja Nagy Enikő Tutajos apja Hirtling István Osztályfőnök Haumann Péter Doktor Szacsvay László Katica Rékasi Eszter Zene: Czutor Zoltán valamint Jutasi Tamás és csapata Vágó: Fekete Mátyás Producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila Koproducer: Sarudi Gábor Art director: Kovács-K. András Jelmeztervező: Parádi Gabriella Fényképezte: Gulyás Ákos Kameramann: Lilienberg Ferenc Segédoperatőr: Csabai Attila Fővilágositó: Kürtös Előd Fahrtmester: Tóth János Bestboy Világositó: Bezdán István Hangmérnök: Császár Gábor Felvétei hang: Sipos Gábor, Kardos József Iró, rendező: Balogh György Gyártó: Fény Film